Köszöntő
Kedves Látogató! Kedves Szülők és Gyerekek!
A Torontói Arany János Iskola életében új fejezet indult. Az elmúlt két év több szempontból is számos kihívást jelentett mindannyiunk számára. Nehéz volt online találkozni, nehéz volt online tanulni, online játszani, online táncolni – bár megtettük, mégis hiányzott valami. A közösség. Az osztálytársak, a barátok, a kirándulások, az élmények, az örömtől csillogó szemek, és még sorolhatnám… Ezeket nem adja vissza az online oktatás világa. De együtt, összefogva sikerült túljutni ezeken a kihívásokkal teli hónapokon. Ma itt vagyunk, együtt vagyunk, együtt ünnepelhetünk.
Azt hiszem, nyugodt szívvel mondhatjuk: nehéz, de szép és felemelő, sikerekben és örömökben gazdag hónapok állnak mögöttünk. Számtalan élményt sorolhatnék most az ünnepektől kezdve egészen a szavalóversenyekig. Szeretnék kiemelni egy számomra fontos élményt, azt a napot, amikor a koronavírus miatti lezárások után először találkozhattunk újra a magyar iskola falai között. Számomra nagyon megható volt, amikor a végtelennek tűnő online oktatás után, végre együtt farsangozhattunk! Vidám daloktól, önfeledt nevetéstől zengett az iskola – a farsangi fánk illata pedig mindenkit csalogatott!
Kedves tanulók, kicsik és nagyok!
Gratulálok mindannyiótoknak az Arany János Magyar Iskolában való részvételetekhez, a sok szerepléshez, a szavalatokhoz és mindenhez, amivel iskolánk életét gazdagítjátok és színesítitek. Ti mindannyian, egytől egyig fontos tagjai vagytok ennek az iskolai közösségnek. Ezt kérlek, ne feledjétek!
Kedves Szülők!
Szeretnék gratulálni a csodálatos gyermekeitekhez, és ahhoz a kitartáshoz és erőhöz, amivel szombat reggelenként ébresztitek, hozzátok a csemetéiteket magyar iskolába. Ehhez kitartás kell, odaadás kell, a magyar nyelv és kultúra iránti szeretet kell. Nélkületek nem lenne magyar iskola. Ezt kérlek, ne feledjétek!
Kedves tanártársaim!
Ti vagytok az iskola szívverése. Nélkületek üresek lennének a termek, nem tanulnánk annyit magyarul mondókázni, énekelni, írni, olvasni és színpadon szerepelni. A tanári lét olykor nem egyszerű, de minden nehézségével együtt megéri folytatni. Még ha nem is azonnal virágzanak ki az elvetett magok, bizonyossággal mondhatom, a jövőben mindegyik szóvirágot, szókertet terem majd a gyerekekben. Számomra nagy öröm, hogy kamasz fiamat nem egyszer hallom, amint József Attila verssorait dünnyögi miközben biciklit szerel, vagy cseperedő lányomat azon kapom, hogy egy-egy népdalt dúdolgat magában mialatt sétálunk.
Köszönöm nektek azt a türelmet, segítőkészséget, odaadást, kreativitást és szeretetet, amivel minden szombat reggel átlépitek az iskola kapuját. Hálás vagyok, hogy idegennyelvű környezetben tanítjátok, és ezzel együtt a legszebb kincset átadjátok a gyerekeknek: a csodálatos magyar nyelvet.
Köszönöm, hogy együtt, -gyerekek, szülők, tanárok- közösen építjük ezt az iskolát, ami itt idegenben nem más, mint a magyar nyelv és kultúra lobogó őrtüze.
Antal Anikó Zsuzsanna
iskolaigazgató